Sikeres tejgazdaság kétmilliárdos beruházással

Két új, modern, korszerű, világos és szellős istállójukban egyenként 432 tehén fér el. Ahogy mondják, a régi istállóból egy hónapja áthozott tehenek az új helyen több tejet adnak. Nem is csodálom, a tehénkomfort egyedülálló, a klíma szabályozásától a tehénvakaróig minden megtalálható.

A 800 férőhelyes istálló és fejőház építéséhez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatás összege 562 567 327 forint volt, vagyis átszá- mítva 1 897 638 euró és természetesen ugyanennyi az önerő. A Cosinus Gamma Kft.-nél dr. Fekete József állatorvost, a Cosinus Gamma Kft. résztulajdonosát fontos dologban elhívták, így a másik ügyvezető és résztulajdonos, Csaplár János fogad minket. A szobában egy építészi irodát is megszégyenítő tervrajzok, kimutatások várnak arra, hogy újra velük foglalkozzon. Önkéntelenül is adódik a kérdés:

• Ön építészmérnök?
• Nem, gépészmérnök és közgazdász vagyok. Húsz éve tejtermeléssel foglalkozunk, az itteni körülményekhez képest jók az eredményeink, mégis, az új technológiákat és kutatási eredményeket követnünk kell, különben hamar lemaradunk.
• Az utóbbi néhány év fejlesztéseit nézve ez a veszély nem fenyegeti, hiszen 2011 májusában adtak át egy két évig tartó hatalmas fejlesztést. 410 millió forint támogatást kaptak a Juhászföldi biogáz kiserőmű építéséhez, az Európai Unió és az Új Magyarország vidékfejleszté- si program keretében. Itt szintén 50 százalékos volt az önrész. Így összesen a közelmúltban több mint kétmilliárdos beruházást hajtottak végre. Tehát a korszerűsí- tésben élen járnak.
• Szükség is van erre, mert haladást csak technológiai korszerűsítéssel és magas színvonalú szakemberképzéssel lehet elérni. Ha fel akarjuk venni a versenyt a többi tejtermelő országgal, lépést kell tartanunk.
• Ön szerint mi várható a tejkvóta megszüntetésétől? Milyen hatással lesz a magyar tejgazdaságra? Az előjelzé- sek szerint drasztikusan emelkedhet az unión belüli tejkínálat. A kereslet érdemben nem fog növekedni, emiatt a tej ára várhatóan jelentősen csökkeni fog a túlkínálat miatt. Hogyan tudnak, hogyan lehet erre felkészülni?
• Tudomásul kell venni, hogy vannak országok, akik erre már készülnek, Németországban, a volt NDK-területén a nagy szövetkezeti gazdaságok helyén többezres telepeket hoznak létre például hollandok.. A hollandok nyíltan megmondják, hogy a kvóta megszűnése után azonnal egymilliárd liter tejjel tudnak többet termelni. Képzeljék el, 1,4 millió tehén van egy fél Magyarországnyi területen! Nálunk a statisztikák szerint a nyilvántartott tejelő tehénállomány 183 ezer darab! Ez a szám húsz évvel ezelőtt 300.000 körül mozgott. A feketegazdaságban talán hétezer lehet, de ez a szám nem meghatározó. Ma hazánkban évi egymilliárd 700 millió liter a tejfogyasztás, az éves termelés 1 milliárd 400 millió litert körül van, amelyből 400-500 millió litert exportálunk elsősorban lédig tejként. Így az igények kielégítése érdekében mintegy 700 millió liter tej egyenértéknek megfelelő tejet és tejterméket importálnunk kell.
• Mit tudunk tenni?
• A megmaradt állománnyal versenyképesnek kell maradni, mert ha ránk zúdul Nyugat Európa összes tejterméke, és nem tudunk olcsóbban, ugyanolyan minőségű terméket előállítani itthon, behozhatatlan versenyhátrányba kerülünk. A nagy bevásárlóközpontokban vásárol az emberek döntő része. Az Auchan, a Tesco, stb. számára ugyanolyan, vagy alacsonyabb áron kell adni a termékeket, mint a többi országok, és akkor belföldön vásárolnak. Nálunk az önköltséget kell csökkenteni. Erre az egyik a legjobb módszer a technoA szellős istállóban a tehenek etetése is optimálisan megoldott. lógia szinten tartása. Korszerű telep kialakítása egymillió forint fölött van férőhelyenként, egyetlen másik állat tartása sem kerül ilyen sokba, ezért kellene óvni és korszerűsíteni a meglévő férőhelyeket. Minél nagyobb az állatállomány, annál alacsonyabb az egy férőhelyre és az egy liter előállítására eső költség. Ezért látom a jövőt, vagy szeretném látni a nagyobb, minimum 100-as telepekben. A tejtermelésnek komoly műhelyei mindig is a nagyobb gazdaságok voltak. Azok, akik az állami földek elosztásánál most vesztettek, és eddig tejtermeléssel foglakoztak, nem fognak mást tenni, kivágják a teheneket, amelyek pedig komoly tenyészértéket képviselnek. Véleményem szerint az évtized végéig 10 ezres nagyságrendben fog csökkenni a tehénállomány, lehet, hogy 150 ezer marad. Ezt mindenképpen meg kellene akadályozni.
• Nem fest rózsás képet a jövőről…
• Mint a számokból kitűnik, tejből a saját szükségleteinket sem tudjuk ellátni. Igaz az a statisztika, hogy a tehénlétszám valamelyest növekedik, de nem a tejelő, hanem a hízómarha előállítására beállított tehénlétszám növekszik. Ha így megy tovább, átadjuk a magyar tejpiacot azoknak, aki a kvótanélküliségre készülnek. Azoknak, akik komoly termelőkapacitásokat hoznak létre. Vegyük azt is számításba, hogy nem ugyanolyan feltételek mellett termelünk, mint Nyugat-Európában. Ennek többek között éghajlati okai is vannak, ezért hazánkban kevesen tudnak jó minőségű tömegtakarmányt előállítani. Hollandiában minimum ötször megkaszálják a réteket, nálunk jó, ha egyszer lehet. Például Észak-Németországban évi 500 kg feletti műtrágya hatóanyagot juttatnak a gyepekre, nálunk ez 170 kg-ban maximálva van.
• Mondjunk valami jobbat is. Vannak kitörési pontjaink?
• Fejlesztés és korszerűsítés. Nagyon fontos az emberi tényező is, szakember nélkül nincs versenyképes termelés. A tejiparban Csermajor megszüntetése óriási űrt hagy maga után. Úgy általában az elméleti képzéssel nincs gondom, de a gyakorlat megszerzése legalább annyira fontos, ha nem fontosabb! Az egyetemen, főiskolán nem tanulnak meg fejni, ellátni, takarmányozni az állatot. Az én elképzelésem szerint mintagazdaság-hálózatot kell létrehozni. Ebbe a körbe nehéz legyen bekerülni, hiszen ezekben a gazdaságokban komoly állami támogatással épülhetnének gyakornokszállók minden kényelemmel ellátva. Itt évente 5-10 egyetemistát, főiskolást fogadnának hosszabb idejű szakmai gyakorlatra szigorúan bentlakással.
• A két nagy beruházás mellett van-e még új terve?
• Régebben 250-260 tonna sajtot gyártottunk évente, a parenyicánk messze földön híres volt. Nem tettem le róla, hogy sajtkésztő manufaktúrát hozzunk létre, de az a termelésünknek csak kisebb része lesz. A tejtermelésnél a cél az 1000-es tehénlétszám, a 11000 liter feletti tehenenkénti termelés elérése és stabilizálása.

A Cosinus Gamma teje két szűrőn és egy pillanathűtőn keresztül, fokosan érkezik a tartályokba. Naponta egy kamion tejet szállít el a Tolnatej. Ez a kapcsolat közel jár a húsz évhez és a kialakult baráti kapcsolaton túl a pontos fizetés jelentette a hűség zálogát. Folyamatosan pályáznak az állattenyésztést korszerűsítő pályázatokra. Mint mondja, az utolsó hét évük csak beruházásból állt, meg kellett oldani a takarmánytárolást, a trágyatárolást, létre kellett hozni a biogáz erőművet. Ezt mind csak a támogatások igénybevételével lehetett megoldani. 1200 hektár területet bérelnek. Tömegtakarmánnyal és alomanyaggal el tudják látni a gazdaságot.
Tulajdonképpen mindenben megfelelnek a mai elvárásoknak, hiszen 550 hektárt öntöznek, megújuló energiát állítanak elő és hasznosítanak, zárt rendszerű trágyakezelést valósítottak meg technológiai fejlesztéseket hajtottak végre. A komplex módon kialakított új teleprész mind tartástechnológiai, mind energetikai, mind ökológiai szempontból mintaértékű lehet a fejleszteni vágyók és a pályázatokat kiírók számára egyaránt.

Bódi Ágnes