Május 29-én Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter adta át Felsőkelecsényben a Szuhamenti Agrár Kft. szarvasmarhatelepét.
A hosszan tartó pihenés lényeges a tejhasznú tehenek termelékenysége szempontjából, mivel a fekvés során a tőgy vérellátása 30 %-kal javul és az állatok a fekvéssel töltött idő 70 %-ában kérődznek. A hosszú ideig tartó fekvés ugyanakkor mechanikai, kémiai szempontból továbbá a fertőzések vonatkozásában is minimális körömterheléssel jár és ezáltal az első és egyben a legfontosabb eljárásnak számít, ami egy nagy teljesítményű csoportban a körmök egészségét elősegíti.
A természetes fekvőhelyzeteket illetően a legelő számít mércének. A pihenőbokszokban is fel kell venni az 5 lényeges fekvőhelyzetet: mellkasi fekvés (43%), kinyújtott elülső lábak (20%), kinyújtott hátsó lábak (22%), teljes oldalfekvés (7%) és alvópozíció (8%) (?Cows and more, was Kühe uns sagen - Tehenek és egyebek, amiről a tehenek beszámolnak nekünk? Pelzer 2007.) A pihenőboksz vezérlőegységei, különösen a marcső és a szügytámasz nem akadályozhatják a teheneket. Mihelyt egy fekvőhelyzetet, például a kinyújtott elülső lábakkal való fekvést, nem tudják felvenni, túl sokáig fekszenek más pozíciókban és a fekvéssel töltött összidő lerövidül. A fekvőhelyzet korlátlan cseréje segít megelőzni a vérellátási zavarokkal veszélyeztetett bőrterületek (például az ízület) túlterhelését.
A pihenőboksz megfelelő méretei a régebbi istállók esetében néha nehezen elérhetőek. Kompromisszumok a pihenőboksz szélességében inkább elfogadottak, mint hosszúságukban. A szalmával almozott pihenőboksz nagyobb hosszúságot igényel és a gyakorlatban gyakran alig van fel- töltve, így a hátsó körömrugók egy fájdalmas élt képeznek ? sérülésveszély a mélyen fekvő tehén számára és a tőgy számára éppúgy, mint az ízület belső oldala számára, ahol ez- által a szalmával almozott pihenőbokszra jellemző felfekvési sérülések keletkezhetnek. A pihenőboksz legfontosabb irányító berendezése a marcső. A pihenőboksz történő be- lépéskor a marcsőnek meg kell akadályoznia, hogy a tehén túl messzire menjen be a pihenőbokszba. Felállás után a marcsőnek rá kell bírnia a tehenet arra, hogy az trágyázás előtt egyet visszalépjen. A megfelelő helyzet a marmagasságnál 10 cm-rel alacsonyabban és 30 cm-rel a marcső előtt van kijelölve ? és gyakorlatilag csak egy rugalmas megoldás által érhető el, mivel a csoporton belül általában jelentősen ingadozik az állatok magassága: 10-15 cm-es magassági különbség egy merev rendszerben aligha megfelelő. A piac az állatbarát marcső széles skáláját kínálja, ezek részben a régebbi pihenőbokszok szerkezetekhez is utólagosan hozzászerelhetők. Ha egy tehén nagy-ritkán csak az első lábaival áll a pihenőbokszban, a marcső helyesen van beállítva. Az álló tehenek mind a négy lábuk számára előnyben részesítik a puha, száraz pihenő- bokszot és ezáltal kímélik a hátsó körmeiket.
Ha a pihenőfelület nedves és trágyával szennyezett, akkor mindenekelőtt ellenőrizni kell, hogy az állatok egy túl magas, esetleg éles szügytámasz vagy egy merev, túlságosan hátulra állított marcső alapján ferde fekvésre vannak-e kényszerítve. Ilyen esetekben az állatok gyakran a szomszédos bokszban trágyáznak, mivel a ferde helyzetből való felállás is nehéz. Az a kísérlet, hogy próbaképpen néhány pihenőbokszot átépítünk (például rugalmas marcső, ami a különböző magasságú állatoknak megfelelően passzol és egy állatbarát szügytámasz), olykor nagyon tanulságos és motiváló is lehet! Nagyon fontos a megfelelő alom: az apróra vágott vagy szecskázott szalma négyszer akkora nedvszívó-képességgel rendelkezik, mint az estleges szeparált trágya és jobban tartható a bokszban. Ezáltal naponként mindössze 300-500 gramm alom elegendő pihenőbokszonként. A fekvőfelület szárazsága nagymértékben hozzájárul a fekvési sérülések megelőzéséhez, mivel a felpuhult bőr kevésbé ellenállóképes ? főképp azért, mert a nedvesség miatt szőrtelen részek keletkeznek. Pozitívan hat egy további szintkülönbség a pihenőtér, ami alátámasztja a pihenőbokszban lévő lejtőt (körülbelül 3 %). Vigyázni kell a nedves alommal a pihenőbokszban, mert az drasztikusan lerövidíti a fekvési időt. Mindez például a fűrészpor esetében 86 %-os szárazságról és 13,6 órás fekvési idő / napról 8,6 óra/napra és 26 %-os szárazságra esik vissza (Fregonesi et al., J. Dairy Science, 2007).
A szarvasmarhák a puha talajon fekvést részesítik előnyben, az érzékeny ízületek alig vannak kipárnázva és ennek megfelelően érthető a puha felületet (legalább 20 mm-t deformálódó) választó magatartásuk. Döntő, hogy a fekvőfelület még sok év után is éppen olyan puha legyen, mint kezdetben, erre vannak modern, különösen formatartó régi gumiabroncsból készült gumiszőnyegek, melyek különösen előnyösek és gazdaságosak.
Ha az állatbarát pihenőboksznál mégis keletkeznek fekvési sérülések, akkor ennek okait olykor a körömsérülésekben kereshetjük. A fájó körmök nem ritkán túl hosszan tartó fekvéshez vezetnek és ezáltal automatikusan növelik az ízületeken kialakuló felfekvéses fekélyek kockázatát. Ugyanakkor csökken a takarmányfelvétel és ez esetleges anyagcserezavarokat eredményez: egy ördögi kör veszi kezdetét! A puha, állatbarát közlekedőfelületek lényegesen hozzájárulnak a teljesítmény szerinti takarmányfelvételhez, mivel főleg a frissen fejt teheneknél ez nemcsak attól függ, hogy az adag rendesen ki van-e számítva, hanem mindenekelőtt attól, hogy az egyes állatok ténylegesen milyen takarmányt kapnak. Itt gyakran kulcsszerepet játszik a közlekedőfelület kialakítása, azáltal, hogy hozzájárul a körmök egészségéhez és a mozgékonyság megőrzéséhez.
Bonczók Gábor
Bräuer Stalltechnik
